|
|
|
Pethőné Nagy Csilla és tsai: Irodalom 12. érettségire készülőknek
A kötet az Irodalom 11. – Emelt szintű érettségire készülőknek című kiadvány folytatása, azok számára készült, akik fakultációs tárgyként a magyart választják, és ebből a tárgyból szeretnének emelt szintű érettségit tenni a 2024-es részletes követelmények szerint. A tanulási segédlet mind műfajában, mind felépítésében illeszkedik az első kötethez: könyv, munkafüzet és szöveggyűjtemény elegye; felépítése nem elsősorban kronologikus, fejezetei egy-egy problémát, kérdést járnak körül, irodalmi konvenciókat, motívumokat, műfajokat állítanak középpontba.
A könyv a 11. osztályosoknak szóló kötettel együtt hatékonyan segíthet az irodalomról megszerzett tudás újrarendezésében: új nézőpontok, gondolkodási utak bevonásával egy átjárhatóbb, felhasználhatóbb, hálózatosabb tudás kialakításával támogathatja a diákok eredményesebb tanulását, felkészülését.
Szerzőinek – Bálint Andrea, Oroszlán Anikó, Pethőné Nagy Csilla és Szakács Emília – több évtizedes irodalomtanításban és tananyagfejlesztésben szerzett tapasztalata, valamint emelt szintű érettségire való felkészítésben (és javításban) való jártassága egyfajta garancia is az érettségi vizsgára való sikeres felkészüléshez. |
Kapcsolódó kiadványok
MS-3341U4 380 Ft
MS-3325U3 780 Ft
MS-3326U3 780 Ft
MS-23732 780 Ft
CR-01522 480 Ft
MS-3324U3 980 Ft
MS-3328U4 280 Ft
MS-3321U4 380 Ft
A kiadvány digitális változata a könyvben levő kóddal ingyenesen elérhető
* A kiadvány hátsó borítójának belső oldalán található egyedi kóddal a kiadvány digitálisan is elérhető. Az aktivált kódokkal 1 éves DÍJMENTES hozzáférést ajándékozunk a kiadvány digitális változatához. Az aktiválás a www.mozaweb.hu/aktivalas oldalon, a Fiókom/Új kód aktiválása menüpontban érhető el. |
Tartalomjegyzék
1. Művelődéstörténeti korszakok | |
1.1 A romantika és a történeti realizmus (a hagyománytörténésben). A regény | |
1.2 A modernség szakaszai és irányzatai (klasszikus modernség, avantgárd modernség, késői- és utómodernség) | |
1.3 Az intertextualitás és alakzatai | |
2. A műnemek alakulástörténetéből | |
2.1 Költészetirányok a 20. század 2. felének magyar irodalmában | |
Vallomásos és élményköltészet | |
Közösségi érdekeltségű költészet | |
Esztétizáló tárgyiasság | |
Alakváltó költészet | |
2.2 Szépprózairányok a 20. század 2. felének magyar irodalmában | |
Korszerűsített valószerűség | |
Önéletrajziság | |
Parabolaszerűség | |
Az elbeszélésmódot és szövegszerűséget hangsúlyozó próza | |
2.3 Drámaformák a 19-20. századi magyar irodalomban | |
3. Életművek | |
3.1 Vörösmarty Mihály | |
3.2 Petőfi Sándor | |
3.3 Arany János | |
3.4 Jókai Mór | |
3.5 Mikszáth Kálmán | |
3.6 Ady Endre | |
3.7 Babits Mihály | |
3.8 Kosztolányi Dezső | |
3.9 József Attila | |
3.10 Herczeg Ferenc | |
4. Témák és kódok | |
4.1 A Biblia mint a művészetek nagy kódja | |
4.2 Állatok és növények az irodalomban | |
4.3 Út-utazás, vándor - vándorlás | |
4.4 Történet és karakterarchetípusok (pokoljárás, bűn - bűnhődés - bűnbocsánat, tékozló fiú, apa - fiú - lány és anya - fiú - lány karakterek és viszonyok) | |
4.5 Ars poetica | |
4.6 Létösszegzés és létértelmezés | |
4.7 Nevelődés, nemzedékek, család, iskola | |
4.8 Történelmi traumák | |
5. Határok és határátlépések | |
5.1 Szemelvények a kortárs, a határon túli és a regionális irodalomból | |
5.2 Irodalomközvetítés | |
5.3 Az irodalom határterületei | |
|