| Előszó | 5 |
| I. rész – Az irodalomtörténet korszakai | 7 |
| Az irodalomtörténet korszakai, a korszakolás problémái (Pethőné Nagy Csilla) | 8 |
| 1.1. Az antikvitás irodalma (Pethőné Nagy Csilla) | 9 |
| Az antikvitás általános jellemzői | 10 |
| Az ókori görög és római irodalom | 10 |
| Az ógörög és a latin kultúra korszakai, az antikvitás stílusjegyei | 12 |
| Az epigramma az antikvitásban és az irodalmi hagyományban | 15 |
| Az ógörög és a latin epigramma | 15 |
| Az epigramma a magyar irodalmi hagyományban | 18 |
| Janus Pannonius epigrammái | 18 |
| Sírfelirat, halotti varázsmondás | 21 |
| Tanító-bölcselő hagyomány | 22 |
| Romantikus hazafiság és történelembölcselet | 23 |
| Romantikus individualizmus | 25 |
| Anakreón és anakreóni dalok a magyar irodalomban | 27 |
| Antik minta, termékeny hagyomány | 27 |
| A horatiusi óda és az „élj a mának” életbölcsessége | 31 |
| A latin Horatius és a magyar Horác | 31 |
| 1.2. A középkor (Szakács Emília) | 37 |
| A középkor általános jellemzői | 38 |
| A középkor irodalmából | 40 |
| Himnuszköltészet | 42 |
| A himnuszköltészet hagyományai későbbi korok lírájában | 50 |
| Dante Alighieri és az Isteni színjáték | 52 |
| François Villon | 56 |
| 1.3. A reneszánsz és a szonett (Pethőné Nagy Csilla) | 59 |
| A reneszánsz általános jellemzői | 60 |
| A reneszánsz és szellemi áramlatai | 61 |
| A reneszánsz önértelmezésének kritikája | 66 |
| A reneszánsz szonett két változata, művek beszélgetése | 67 |
| Petrarca Daloskönyve és Shakespeare szonettgyűjteménye | 67 |
| Egy 21. századi szonett a 22. századból | 70 |
| A francia szimbolista költők és a szonettforma | 72 |
| Két programvers a világ és a költészet titkairól | 72 |
| Szemelvények a magyar szonettirodalomból | 74 |
| Egy bujkáló szonett | 74 |
| A megismerés lehetőségei és korlátai | 75 |
| Szociológiai körkép és ars poetica | 76 |
| (Majdnem) kortárs hagyománykövetés és megújulás | 79 |
| 1.4. A barokk és az eposz műfaja (Pethőné Nagy Csilla) | 81 |
| A barokk általános jellemzői | 82 |
| A magyar barokk | 84 |
| A magyar romlás százada | 84 |
| A barokk műveltségeszmény Magyarországon | 84 |
| Az ellenreformáció | 85 |
| Zrínyi barokk eposza és a műfajhagyomány | 86 |
| Zrínyi jelentősége, önértelmezése | 86 |
| Hagyomány, korszerűség és műfaji hitelesség | 88 |
| Paradox tétel és kompozíció | 88 |
| Tasso megújító mintakövetése és hatása Zrínyire | 89 |
| Az eposz barokk világképe és üdvtörténeti szemlélete | 90 |
| A barokk világkép hatását mutató eposzi kellékek | 96 |
| A Szigeti veszedelem nyelvi megalkotottsága, stílusa | 98 |
| A Szigeti veszedelem fogadtatása, utóélete | 99 |
| Az antik hagyomány | 100 |
| A homéroszi eposzok | 100 |
| A homéroszi kérdés | 102 |
| Vergilius és a homéroszi minta | 102 |
| Az eposz műfajának tovább élése a magyar irodalomban | 104 |
| Vörösmarty Mihály: Zalán futása | 104 |
| A hőseposz két „fonákja” | 106 |
| 1.5. Felvilágosodás: klasszicizmus és szentimentalizmus (Bálint Andrea) | 111 |
| A felvilágosodás kora | 112 |
| A felvilágosodás filozófiai háttere | 113 |
| Az egyházhoz való viszony, istenfelfogások | 113 |
| Klasszicizmus és szentimentalizmus | 114 |
| A modern értelemben vett polgári regény születése | 116 |
| A lehető legjobb világ | 116 |
| Az első magyar lélektani regény | 126 |
| Stílusirányzatok határán | 132 |
| Rokokó és klasszicizmus | 132 |
| Klasszicizmus és romantika | 135 |
| II. rész – Az irodalom műnemei, műfajai | 139 |
| Az irodalom műnemei, műfajai – bevezető (Pethőné Nagy Csilla) | 140 |
| 2.1. Egy lírai műfaj alakulástörténete. Az elégia (Szakács Emília) | 143 |
| Az elégia alakulástörténetéből | 144 |
| Személyes és általános az elégiában | 145 |
| Elégikus versbeszéd és létösszegzés | 149 |
| Elégikus értékszerkezet | 153 |
| A szerelem elégiái | 154 |
| Elégia epigrammába zárva | 158 |
| 2.2. Egy epikus műfaj alakulástörténete. A novella (Pethőné Nagy Csilla) | 163 |
| A 19. század magyar novellairodalmából | 164 |
| A novella fogalma és jellemzői | 164 |
| Romantikus mesenovella – Jókai Mór: A tengerszem tündére | 166 |
| Jókai és az anekdotikus hagyomány | 170 |
| Hangsúlyossá váló elbeszélésmód | 173 |
| Modern magyar novellaformák a 20. század első felében | 179 |
| A modern novella néhány fontosabb jellemzője | 179 |
| Naturalista prózavilág | 180 |
| Az emlékezés poétikája | 186 |
| Egy modern parabolanovella | 190 |
| Lélektani érdekeltség és beavatástörténet | 195 |
| Szatirikus elbeszélés, politikai pamflet | 199 |
| 2.3. Az európai dráma (és színház) alakulástörténetéből (Dr. Oroszlán Anikó) | 205 |
| A dráma és a színház kapcsolatáról | 206 |
| A drámamodellek és a drámai műfajok | 207 |
| Az ókori görög dráma és színház | 209 |
| A görög dráma és színház kialakulása | 209 |
| Szophoklész tragédiái | 211 |
| A reneszánsz dráma: William Shakespeare | 216 |
| A reneszánsz színház és dráma előzményei és kialakulása | 216 |
| William Shakespeare tragédiái | 218 |
| A francia klasszicista dráma | 224 |
| A klasszicista dráma és Molière komédiái | 224 |
| A képmutatás és a vakbuzgóság komédiája: a Tartuffe | 228 |
| A későklasszicista és koraromantikus dráma: Goethe Faustja | 233 |
| A modern polgári dráma kialakulása a 19. század második felében | 240 |
| Henrik Ibsen és az analitikus dráma | 241 |
| Anton Pavlovics Csehov és a drámaiatlan dráma | 245 |
| Dráma és színház a 20. században: Bertolt Brecht, Samuel Beckett és Friedrich Dürrenmatt | 251 |
| Brecht és az epikus színház | 253 |
| Az abszurd dráma – Beckett: Godot-ra várva | 257 |
| A tudomány és a hatalom kapcsolata Dürrenmatt A fizikusok című drámájában | 261 |
| III. rész – Témák és kódok | 265 |
| Témák és kódok – bevezető (Pethőné Nagy Csilla) | 266 |
| 3.1. A görög-római mitológia mint az európai művészetek egyik kódja (Pethőné Nagy Csilla) | 267 |
| Velünk élő mitológia – istenek, hősök, történetek | 268 |
| Hagyományteremtő mitikus hősök – Prométheusz, Héraklész és Sziszüphosz | 269 |
| A művészethez kapcsolódó további mitológiai helyek, alakok, lények | 273 |
| 3.2. Teremtéstörténetek, világkorszakok, időszemléletek (Pethőné Nagy Csilla) | 279 |
| Teremtésmítoszok és a bibliai teremtéstörténet | 280 |
| A babiloni teremtéseposz | 280 |
| A világ és az ember teremtése a görög mitológiában | 282 |
| A finn teremtéstörténet | 285 |
| Az ősi magyar hitvilág világképéből | 286 |
| A bibliai teremtéstörténet, a világ és az ember teremtése | 287 |
| Időszemléletek, világkorszakok | 292 |
| Elképzelések az időről | 292 |
| A görög mitológia világkorszakai | 292 |
| A Biblia üdvtörténeti szemlélete | 294 |
| Időszemlélet a magyar költészet néhány alkotásában | 296 |
| Egy Vörösmarty-vers nyomában | 298 |
| 3.3. Átváltozástörténetek (Bálint Andrea) | 303 |
| Az átváltozás mint toposz | 304 |
| Néhány átváltozástörténet az ókortól napjainkig | 306 |
| Az átváltozástörténetek gyűjteménye | 306 |
| Az elidegenedés metamorfózisa | 309 |
| A sírvirág motívuma | 314 |
| 3.4. Évszakok és napszakok (Bálint Andrea) | 319 |
| Az időtoposzok | 320 |
| Évszakok és napszakok a magyar líra néhány alkotásában | 322 |
| Az alkonyi táj mint a szerelem díszlete | 322 |
| Az idő ciklikussága | 324 |
| Idő – táj – ember | 327 |
| 3.5. A szerelmi líra (Bálint Andrea) | 331 |
| A szerelmi líra mint tematikus verscsoport | 332 |
| Néhány szerelmi költemény a reneszánsztól a modernitásig | 335 |
| Továbbélő és megújuló hagyomány | 335 |
| A kimondhatatlan kimondása | 337 |
| Az életet meghatározó szerelmi kudarc | 341 |
| Harc és menedék | 345 |
| Körkép a szerelemről | 349 |
| A szerelmi líra vége? | 352 |
| 3.6. A magyar tájköltészet változataiból (Pethőné Nagy Csilla) | 355 |
| A tájköltemény mint tematikus verscsoport | 356 |
| A táj szemlélője | 356 |
| A táj mint a szemlélet (leírás) tárgya | 358 |
| Néhány tájvers a reneszánsztól a modernitásig | 359 |
| Az első magyar humanista tájvers | 359 |
| Vitézi költészet és tájszemlélet | 361 |
| Szülőföld, otthonosság- és szabadságélmény | 362 |
| Tájélmény és létfilozófia | 366 |
| Szemelvények a modernség tájköltészetéből | 368 |
| Hangulat és látomás | 368 |
| Tárgyiasság és tárgyiasítás | 371 |
| A táj és a személyiség pusztulástörténetei | 373 |
| A tájleírás néhány lehetséges szerepe a magyar szépprózában | 375 |
| A táj mint lélekrajz | 375 |
| A tudat kivetülése a tájba | 377 |
| A tájelemek metaforikus többletjelentései | 378 |
| A „rés” hatalma | 378 |
| 3.7. Irodalmunk haza- és magyarságverseiből (Pethőné Nagy Csilla) | 381 |
| Két vers a török- és Habsburg-ellenes küzdelmek korából | 382 |
| A „vitézlő nép” dicsérete | 382 |
| A magyarság titkos himnusza | 385 |
| Eredet- és/vagy hagyományközösségi hazaszemlélet a 19. században | 387 |
| Erkölcsi alapozású nemesi nemzetszemlélet | 388 |
| Nemzeti énekeink hazafogalma | 390 |
| Kulturális modellváltás: a népi, a nemzeti és a költő | 397 |
| Magyarságversek a modernség különböző szakaszaiból | 400 |
| Az eltévedés és útvesztés verse | 401 |
| Személyes és közösségi önazonosság a történetiségben | 404 |
| A nyelvi-kulturális közösségi reprezentáció elégtelensége | 407 |
| A haza mint szövegtörmelékek hálózata | 408 |
| 3.8. Az istenkeresés versei (Szakács Emília) | 415 |
| Istenkapcsolat régi és modern kori klasszikusaink verseiben | 416 |
| Istenkapcsolat és személyesség Balassi Bálint költészetében | 416 |
| Ady Endre istenes verseiről | 420 |
| Babits Mihály istenkapcsolata | 423 |
| Krónikás és tanúságtevő hang | 426 |
| József Attila istenes verseiből | 430 |
| „A vágy már nem elég” | 433 |
| Kegyelem és félelem | 434 |
| Istenes hagyomány a kortárs lírában | 437 |
| IV. rész – Nyelvi megalkotottság | 441 |
| Nyelvi megalkotottság – bevezető (Pethőné Nagy Csilla) | 442 |
| 4.1. Az irodalom stíluseszközei (Pethőné Nagy Csilla) | 443 |
| A szóképek | 444 |
| Képi és fogalmi gondolkodás | 444 |
| Képhasználat az irodalomban | 445 |
| Metafora és metonímia típusú képek | 446 |
| Bonyolultabb költői képek | 448 |
| Alakzatok | 454 |
| Az ismétlés | 454 |
| A halmozás és fokozás alakzatai | 456 |
| Az ellentét, a kihagyás és a felcserélés alakzatai | 456 |
| Költői képek és gondolatalakzatok prózai szövegben | 458 |
| A hangszimbolika | 459 |
| A névszói és az igei stílus | 461 |
| 4.2. Poétikai alapismeretek a vershez és a verseléshez (Pethőné Nagy Csilla) | 463 |
| Mitől vers a vers? | 464 |
| A vers írásképe és a forma kötöttsége | 464 |
| Szövegforma és műfaj | 466 |
| Verselési formák | 468 |
| Az időmértékes verselés | 468 |
| Az időmértékes vers nevezetes sorfajtái és strófaszerkezetei | 470 |
| Az ütemhangsúlyos verselés | 474 |
| A szimultán vagy bimetrikus verselés | 476 |
| A rím | 477 |
| A rím fajtái | 477 |
| Verssorok, versformák, strófaszerkezetek | 478 |
| Két táncforma | 480 |
MS-3342U4 380 Ft
MS-3326U3 780 Ft
MS-3325U3 780 Ft
CR-01522 480 Ft
MS-2372U2 380 Ft
MS-3321U4 380 Ft
MS-3322U4 380 Ft
MS-3323U4 380 Ft
MS-3324U3 980 Ft
