| I. rész. A sokszínű Közép-Európa | 6 |
| Miről szól ez a rész? | 6 |
| Különböző világok síkon és rögökön | 7 |
| A természet kínálta lehetőségek | 7 |
| A történelmi sorsforduló nyertesei és vesztesei | 10 |
| Az unió tartópillére, Németország | 12 |
| Az egész világgal kereskedő gazdasági nagyhatalom | 12 |
| Gyengélkedő, lábadozó és viruló országrészek | 14 |
| Gazdasági sorsfordulók Európa közepén | 18 |
| Medenceország Közép-Európa szívében | 18 |
| Nyugatra és keletre is nyitott lengyel kapuk | 20 |
| Sorsközösség a Balti-tenger mellett | 23 |
| A közép-európai magashegységek vonzásában | 25 |
| Európa kanyargó gerincén | 25 |
| A hegyvidéki sors | 27 |
| Boldogulás alpi környezetben | 30 |
| A gazdaság ereje az emberben rejtőzik | 30 |
| A fejlődés kárpáti útvesztői | 34 |
| Kényszerű szomszédság vagy együttműködés | 34 |
| Útkeresés a lehetőségek földjén | 36 |
| II. rész. Élet a Kárpát-Medencében | 40 |
| Miről szól ez a rész? | 40 |
| Nyitott határok a zárt medencében | 41 |
| A medence földjének története | 42 |
| A kincses medence évmilliói | 42 |
| A tájba rejtett múlt és jövő | 47 |
| A medence mindenbe beleszól | 49 |
| A nagyhatású találkozások földje | 49 |
| Honalapítók medencenézőben | 51 |
| A tájformálás évszázadai | 53 |
| Kultúrpuszta a "tarkaerdő" helyén | 53 |
| Küzdelem a víz ellen és a vízért | 55 |
| Nehezen szerzett, könnyen vesztett termőföldek | 61 |
| Változó megélhetés és átalakuló otthon | 62 |
| Az otthont teremtő mezőgazdaság | 62 |
| A fekvés megszabja a gazdasági esélyeket | 65 |
| Az elhatalmasodó városodás | 69 |
| A népesség régi és új keletű gondjai | 72 |
| Népek összeolvadása és együttélése | 72 |
| A népesedési válsághoz vezető út | 75 |
| Miből élünk? Hogyan élünk? | 77 |
| A megélhetés változó esélyei | 77 |
| A nemzetközi környezettel változó szereposztás | 78 |
| III. rész. Alföldi tájak a hegyláncok menedékében | 82 |
| Miről szól ez a rész? | 82 |
| Védett kultúrtáj - félreismert ősi táj | 83 |
| A Duna és a Tisza kalandozásának nyomában | 83 |
| A múlt emlékeinek védelmében | 84 |
| Az Alföld hagyományos "hivatása" | 86 |
| Zöldség- és gyümölcskertek a hordalékkúpokon | 86 |
| Gabonatáblák a löszvidékeken | 89 |
| Öntözéses gazdálkodás az árterületeken | 92 |
| Az iparosított Alföld | 93 |
| "Vegykonyha" a szénhidrogénmezők felett | 93 |
| Iparágak a folyóvíz vonzásában | 96 |
| Iparosítás a munkaerő csábításában | 98 |
| Nyugatra nyílik a Kisalföld kapuja | 100 |
| Hús és tej a nedves hordalékkúpról | 100 |
| Virágzó iparvidékek a nyugat vonzásában | 103 |
| IV. rész. A medence magaslatai | 106 |
| Miről szól ez a rész | 106 |
| A dombok és a hegyek kincsei | 107 |
| A származás nyomai a felszínen és a mélyben | 107 |
| Gazdálkodás a szerény függőlges övezetességgel | 112 |
| Életmódváltás a magashegységek lealacsonyodó lábain | 114 |
| A medence nyugati szegélye elzár és összeköt | 114 |
| Remény és reménytelenség az Északi-középhegységben | 117 |
| Gazdasági élet a medence üledékes vonulatain | 123 |
| Az iparosodásra ítélt Dunántúli-középhegyvidék | 123 |
| Sokrétű, mértékletes gazdaság a dombvidéken | 127 |
| Az elfáradt üdülőövezet | 129 |
| V. rész. A főváros határokon túl nyúló karjai | 132 |
| Miről szól ez a rész? | 132 |
| Világváros alföld és hegyvidék találkozásában | 133 |
| A két évezredes növekedés | 133 |
| Az óriás megingott hatalma | 138 |
| Változó kapcsolattartás kívül-belül | 142 |
| Nem mindegy, hogy hol vagyunk | 142 |
| Kereskedés Európával és a világgal | 147 |
