I. A KÉMIA ÉS AZ ATOMOK VILÁGA | 9 |
A laboratóriumi kísérletezés elővigyázatossági rendszabályai | 10 |
Kémiai felfedezések születése (Olvasmány) | 12 |
Atommodellek | 15 |
Az atom felépítése | 19 |
A radioaktivitás és jelentősége | 22 |
Az atomenergia (Olvasmány) | 25 |
Az elektronburok szerkezete | 28 |
Az atomszerkezet és a periódusos rendszer | 32 |
Összefoglalás | 36 |
II. KÉMIAI KÖTÉSEK ÉS KÖLCSÖNHATÁSOK ANYAGI HALMAZOKBAN | 37 |
Halmazok | 38 |
Ionos kötés és ionrács | 41 |
A fémes kötés és a fémrács | 45 |
A kovalens kötés | 48 |
A molekulák térbeli alakja, kötés- és molekulapolaritás | 52 |
Az atomrács | 55 |
A másodrendű kötések | 56 |
A molekularács | 59 |
Az összetett ionok | 61 |
Összefoglalás | 64 |
III. ANYAGI RENDSZEREK | 65 |
Anyagi rendszerek és csoportosításuk | 66 |
Gázok és gázelegyek | 68 |
A folyadékok | 72 |
Az oldatok | 74 |
Az oldódás | 78 |
Az oldatok töménységének megadása | 81 |
A szilárd anyagok | 88 |
A halmazállapot-változások | 89 |
Kolloidkémiai alapfogalmak | 92 |
Kolloidok és heterogén rendszerek | 95 |
Összefoglalás | 100 |
IV. KÉMIAI REAKCIÓK ÉS REAKCIÓTÍPUSOK | 101 |
A kémiai reakciók és feltételeik | 102 |
Kémiai egyenlet (sztöchiometria) | 107 |
A kémiai reakciók energiaviszonyai | 110 |
A reakciósebesség és befolyásolása | 114 |
A kémiai egyensúly | 119 |
A kémiai egyensúly befolyásolása | 121 |
Sav-bázis reakciók | 124 |
A víz disszociációja, a kémhatás | 126 |
A közömbösítés | 129 |
Oxidáció és redukció | 134 |
Az oxidációs szám és kiszámítása | 136 |
Oxidációsszám-változás a redoxireakciókban | 138 |
Összefoglalás | 140 |
V. ELEKTROKÉMIA | 141 |
Galvánelemek | 142 |
Elektródpotenciál | 147 |
A redoxireakciók iránya | 149 |
Az elektrolízis | 152 |
Az elektrolízis alkalmazásai | 155 |
Összefoglalás | 158 |
VI. A NEMESGÁZOK, A HIDROGÉN, A HALOGÉNEK ÉS VEGYÜLETEIK | 159 |
A szervetlen kémia tárgya | 160 |
Nemesgázok | 163 |
A hidrogén | 166 |
A halogének | 169 |
A hidrogén-klorid és a nátrium-klorid | 173 |
Összefoglalás | 177 |
VII. AZ OXIGÉNCSOPORT ÉS ELEMEINEK VEGYÜLETEI | 179 |
Az oxigén | 180 |
Az ózon | 183 |
Az oxigén hidrogénnel alkotott vegyületei | 186 |
A kén | 192 |
A hidrogén-szulfid (kén-hidrogén) és sói | 195 |
A kén fontosabb oxigéntartalmú vegyületei | 197 |
Összefoglalás | 201 |
VIII. A NITROGÉNCSOPORT ÉS ELEMEINEK VEGYÜLETEI | 203 |
A nitrogén és az ammónia | 204 |
A nitrogén oxidjai | 208 |
Nitrogéntartalmú oxosavak és sóik | 210 |
A foszfor és fontosabb vegyületei | 214 |
Összefoglalás | 219 |
Az atomok periódusos rendszere | 220 |
Az elemek periódusos rendszere | 222 |
Kedves Diákok! Napjainkban a kémiai tudományok rohamos fejlődését a mindennapi ember számára is gyakran közismertté váló új anyagok teszik érdekessé és jelentőssé. A tudományos ismeretek és a mérési eljárások fejlődése következtében a leíró ismeretek helyébe egyre inkább az általános összefüggéseket feltáró és a tényeket rendszerbe foglaló szerkezeti ismeretek léptek. Tankönyvsorozatunk első könyve, a hetedik osztályos könyv a kémiai alapismereteket tartalmazza. A második kötetben az elemek és a szervetlen vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságainak leírását a szerkezet és a tulajdonságok összefüggése alapján fogalmaztuk meg. Mindkét könyvben külön hangsúlyt kapnak a mindennapi életünkben megfigyelhető, egészségünk és környezetünk védelme szempontjából is jelentős kémiai ismeretek.
Ez a tankönyv az anyagok szerkezetéről, a kémiai kötésekről, az atomok, az ionok és a molekulák felépítéséről, a makroszkopikus rendszerekről kíván az előző években megszerzett ismeretek alapján, azokat kiegészítve, átfogó rendszerező képet nyújtani. Ezt követik az általános kémiai törvények. Fontosnak tartjuk, hogy megértsétek a különféle anyagok tulajdonságait, és meg tudjátok magyarázni azokat. Például: miért reakcióképesek egyes anyagok már szobahőmérsékleten is és miért reakcióképtelenek mások. A tanulandó anyag megfogalmazásával és a gazdag szemléltetési lehetőség kihasználásával az volt a célunk, hogy megkönnyítsük számotokra az értelmesen végzett ismeretszerzést, a látott, hallott, megbeszélt, olvasott, és így elsajátított ismeretek alapján történő gondolkodást. Az előző kötetekhez hasonlóan az elméleti anyag megértését ebben a tankönyvben is számos kísérlet és fénykép segíti. Továbbra is törekedtünk arra, hogy kísérleti tapasztalat ne maradjon magyarázat nélkül. Ez a tankönyv amellett, hogy az előző években megszerzett ismereteket új összefüggésekben ismétli át, új, érdekes fejezeteket, esetenként a tantervben megfogalmazott igényeken túli részeket is tartalmaz. Ezzel kívántuk elősegíteni egyrészt az egyes anyagrészek felidézését, másrészt további ismereteket nyújtani azoknak, akik korábbi tanulmányaik alatt a kémiát megszerették és felismerték, hogy nagy szükség van olyan emberekre, akiknek az átlagosnál több a kémiai ismeretük. |