Bevezetés | 3 |
Kísérletek és mérések | 5 |
1. A haladó mozgás vizsgálata Mikola-féle csővel és lejtővel | 5 |
2. A forgómozgás és a körmozgás kísérleti vizsgálata | 9 |
3. Tömegmérés dinamikai módszerrel | 11 |
4. Mérés és kísérlet rugós erőmérőkkel | 13 |
5. Súrlódási erők kísérleti meghatározása | 16 |
6. A gravitációs mező jellemzőinek kísérleti meghatározása | 18 |
7. Merev test egyensúlyának kísérleti vizsgálata | 20 |
8. A mechanikai energiák kísérleti vizsgálata | 22 |
9. Energiaváltozások kísérleti vizsgálata | 24 |
10. A mechanikai rezgések vizsgálata | 26 |
11. Kísérletek mechanikai hullámokkal | 28 |
12. Szilárd testek és folyadékok hőtágulásának mérése | 31 |
13. A gázok állapotváltozásának vizsgálata | 35 |
14. A testek fajhőjének mérése | 38 |
15. A jég olvadáshőjének és a víz forráshőjének becslése | 40 |
16. Elektroszkópos megfigyelések értelmezése | 42 |
17. A kondenzátor kapacitását befolyásoló tényezők vizsgálata | 43 |
18. Az egyszerű áramkör jellemzése | 44 |
19. Fogyasztók és áramforrások kapcsolása az egyenáramú áramkörben | 48 |
20. A tranzisztor karakterisztikájának felvétele, az áramerősítési tényező mérése | 53 |
21. A Föld mágneses indukciójának meghatározása | 55 |
22. A transzformátor vizsgálata | 57 |
23. Váltakozó feszültség, váltakozó áram | 59 |
24. A rezgőkör rezgésidejét befolyásoló tényezők vizsgálata | 64 |
25. A fény hullámtermészete | 66 |
26. A gyűjtőlencse fókusztávolságának mérése | 70 |
27. A fényelektromos jelenség kísérleti vizsgálata | 71 |
28. Az elektronnyaláb eltérülése katódsugárcsőben. A Millikan-kísérlet vizsgálata | 74 |
29. Az elektron hullámtermészetének kísérleti vizsgálata | 77 |
30. A Franck-Hertz-kísérlet elemzése | 79 |
31. A magfúzió és a radioaktív bomlás modellezése | 81 |
32. A Paksi Atomeromű működése. Mérések Geiger-Müller-csővel | 83 |
33. A Nap felszíni hőmérsékletének becslése | 85 |
Próbaérettségi feladatsorok | 87 |
I. Mechanika | 87 |
II. Hőtan, elektromosságtan | 93 |
III. Optika, modern fizika, atom- és magfizika, csillagászat | 101 |
Megoldások | 108 |
I. Mechanika | 108 |
II. Hőtan, elektromosságtan | 109 |
III. Optika, modern fizika, atom- és magfizika, csillagászat | 110 |
A természeti, technikai jelenségek megértésében, a szerszámok, eszközök, gépek, gyártási folyamatok célszerű használatában és az anyagok, testek, folyamatok tulajdonságainak felismerésében döntő szerepe van a véletlenszerű vagy szándékos megfigyeléseknek. A tudatosan előidézett jelenségek megfigyelései: a kísérletek és mérések teszik lehetővé, hogy feltáruljanak a vizsgálat tárgyával kapcsolatos szabályszerűségek, törvények, lehetővé váljon ezek mennyiségekkel való megfogalmazása, a hipotézisek és az elméletek ellenőrzése. A világ megismerése tehát elképzelhetetlen kísérletek és mérések nélkül. A mérés összehasonlítás a mértékegységgel, vagyis egy mennyiség mérőszámának meghatározása. A mérés tehát a legfontosabb kísérleti tevékenység, amely nélkülözhetetlen a fizikában és a természettudományokban, újabban pedig a korszerű társadalomtudományokban is. A mérés sikeres elvégzésének elengedhetetlen feltétele a mérési feladat megértése, elméleti alapjának felidézése, az eljárás főbb lépéseinek logikai összekapcsolása. A mérési adatok minél pontosabb meghatározása figyelmet, ügyességet, elméleti tudást, gyakorlatot, jó mérési módszert és pontos mérőeszközöket kíván. A kísérletek és mérések veszélyeket is jelenthetnek a kísérletezőre nézve, ezért a balesetvédelmi szabályokat meg kell ismerni, és be is kell tartani. |