A következő kifejezések közösségre utaló megnevezések: csángó, matyó, palóc, székely. Válaszd ki azt a minősítést, amelyikkel nem értesz egyet!
A magyar nyelvjárások száma (egyesek szerint nyolc, mások szerint kilenc) meg sem közelíti az ismert nyugati indoeurópai nyelvekben élő dialektusokét. A következő felsorolásba azonban hiba csúszott: csángó, déli, dunántúli, északkeleti, mezőségi, nyugati, palóc, tirpák, székely. Melyik az oda nem illő kifejezés?
A „kereket old” kifejezés a szólások között található. A jelentésére is könnyen rátalálhatunk: gyorsan távozik. Melyik művelődéstörténeti magyarázat helytálló erre a szólásra?
A tolvajnyelvből átkerült a szlengbe a „letejel” kifejezés. Melyik válasz a kifejezés jelentése?
A nyelvtörténet vizsgálatai kiderítették, hogy melyek a magyar nyelv „történeti-genetikai” rokonai. Ám a közvélekedés különböző okokból többek közt az alábbi nyelveket is a magyar rokonának tekinti: avar, csuvas, hanti, hun, japán, mari, pártus, sumér, számi, szkíta, török, zsidó. A listába bekerült néhány helyes válasz is, de csak önelnevezéssel [lásd a magyart mások nevezik hungarusnak, hongrois-ának, türknek, vengerszkijnek]. Melyik sorban találkozunk rokon nyelvekkel?
A Történeti-etimológiai szótár nélkül nehéz lenne kitalálni, hogy milyen eredetű jövevényszavak az alábbiak: porkoláb, tánc, farsang, puszi, dáma, borbély. Mi a helyes válasz?
Az idegen szavak átvétele (tükörszavak, kultúrszavak, indokolatlan átvételek) mellett nagy jelentősége van a nyelvtani hatásnak. Vajon észrevesszük-e a nyelvhelyességi hibát a 19. századi nagykőrösi tanár egyik példamondatában? Találja meg, hogy Arany János mire kívánta figyelmeztetni végzős diákjait.
– Nehéz lesz az, földi!– Bírja a ló a szekeret.
Az élő nyelvet különböző szituációkban használjuk. Vajon meg tudja-e állapítani, hogy milyen társadalmi rétegnek, csoportnak szaknyelvéhez tartozik a következő szóhalmaz: akona, hébér, kármentő, lopó, máslás, murci, sutu? Jelölje a helyesnek tartott választ!
A stilisztikai-retorikai kérdések Vörösmarty Mihály egyik művéhez kapcsolódnak. A költő egy valóságosan elhangzott Deák-beszéd legfontosabbnak ítélt részeit használta fel művének létrehozásához – a kritikai kiadás adatai szerint az alkotás 1845. április 20. és augusztus 19. között íródott. Olvassa el figyelmesen a költeményt, majd feleljen a kérdésekre!
Vörösmarty Mihály: Deák Ferenc
Alkudtál s mondtad: „nem kell, amit ti szerettek,Vagy nem kell úgy, mint élni, szeretni szokás;Munkabiró lelket kívánok, félni tudatlant,S félni merőt: amint a haza jobb ügye hí.És emberszerető szívet, ha vad indulatokkalÉs áleszmékkel küzdeni síkra kelek.Tűrni viszályt és pártharagot, s ha kerűlni lehetlen,Régi baráttól is tűrni a néma döfést.S amint kezdettem fiatalkori lelkesedésselArról hálaimát mondani vég napomon.Mindezekért a díj, amelyet elérni reményem:Vajha kicsin legyek a nagy haza hősei közt.”
A harmadik sorban található tárgyragos főnév milyen költői kép?
Az utolsó sorban a költő szerint milyen szónoki fogással él a megszólaltatott Deák? Jelölje a helyes választ!
Melyik beszédmód jellemzi Vörösmarty szövegét?
Milyen a költemény ritmusa?