Bevezetés. Vírusok, prokarióták. Egyszerűbb eukarióták | 9 |
A rendszerezés alapjai | 10 |
A biológiai szerveződés | 14 |
Az élőlények vizsgálata és csoportosításuk | 16 |
A vírusok | 20 |
A prokarióták (I.) | 22 |
A prokarióták (II.) | 25 |
Az egyszerűbb eukarióták általános jellemzői | 28 |
Az egyszerűbb eukarióták táplálkozása, kiválasztása | 33 |
Az egyszerűbb eukarióták szaporodása | 36 |
Az egyszerűbb eukarióták rendszerezése (I.) | 38 |
Az egyszerűbb eukarióták rendszerezése (II.) | 40 |
Összefoglaló tesztfeladatok | 44 |
Az állatok teste és életműködése | 49 |
Az állatok szerveződési szintjei | 50 |
Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői (I.) | 53 |
Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzoi (II.) | 57 |
Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői (III.) | 60 |
Az állatok mint heterotróf élőlények | 64 |
Önfenntartó működések: légzés, keringés, kiválasztás | 69 |
Az állatvilág önreprodukciója | 74 |
Az állatvilág önszabályozása | 77 |
Összefoglaló tesztfeladatok | 79 |
A legfontosabb állattörzsek képviselőinek sajátosságai | 81 |
Az álszövetes és a testüreg nélküli szövetes állatok | 82 |
A férgek törzsei | 86 |
Puhatestűek, a szelvényezetlen testtájasok | 91 |
Az ízeltlábúak: a fantasztikus változatosság | 96 |
A rovarok, a "bevágottak" | 102 |
Újszájúak | 110 |
Halak: a vizek gerincesei | 113 |
Kétéltűek: a víz és a szárazföld határán | 117 |
Hüllők: a földtörténeti középidő urai | 120 |
Madarak: a levegő szárnyas meghódítói | 123 |
Az emlősök: a legfejlettebb állatok | 128 |
Összefoglaló tesztfeladatok | 135 |
Az állatok viselkedése | 137 |
Az állatok öröklött magatartása | 138 |
Az állatok tanult magatartása | 142 |
Viselkedési típusok (I.) | 146 |
Viselkedési típusok (II.) | 153 |
Összefoglaló tesztfeladatok | 159 |
A növények teste és életműködése | 161 |
A növények és anyagcseréjük | 162 |
A növényi test szerveződése | 166 |
A növényi szövetek (I.) | 169 |
A növényi szövetek (II.) | 171 |
A növények szervei - a gyökér | 176 |
A növények szervei - a szár és a levél | 180 |
A hajtás működése | 182 |
A növény egyéb működései | 186 |
A növényi hormonok | 190 |
A növények szaporodása | 192 |
A növények egyedfejlődése | 196 |
A növények rendszertani csoportjai | 202 |
Összefoglaló tesztfeladatok | 209 |
A gombák | 211 |
A gombák teste és életműködése | 212 |
A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése | 215 |
A zuzmók | 218 |
Összefoglaló tesztfeladatok | 219 |
Az összefoglaló tesztfeladatok megoldása | 220 |
Fogalomtár | 221 |
Névmutató | 225 |
A tankönyvek, valamint a táblázatokat, kiegészítő ismereteket, feladatokat tartalmazó segédkönyv megírásakor igyekeztem elérni, hogy a tartalom feleljen meg a ma biológiájának, és adjon lehetőséget a tanulók gondolkodtatására, egyes problémák elemzésére. Ugyanakkor szeretném, ha a diákok olyan könyvet kapnának a kezükbe, amely biztosítja számukra az egyéni tanulás lehetőségét, hiszen az önművelés igénye a középiskolás korosztályban is egyre fokozottabban jelentkezik. Ezért törekedtem arra, hogy a könyv érthető, tanulható legyen, látsszanak világosan a tudást megalapozó biológiai fogalmak. A tankönyv egy témát folyamatos, összefüggő szövegezéssel dolgoz fel. Azon belül azonban tagoltabb, mert az volt a célom, hogy egyrészt az anyag a kerettanterv által megszabott - a tudományunk megismeréséhez bizony meglehetősen szűkös - órakeretek között is átfogó képet nyújtson a biológia adott területéről, másrészt hogy az alapszintű és az emelt szintű érettségi vizsga anyaga tartalmilag elkülönüljön. Ezért külön jelöltem az olyan kiegészítő anyagot vagy érdekességet, amely a kerettanterv alapkövetelményébe már nem tartozik bele, ugyanakkor segíti a tananyag megértését, vagy az emelt szintű érettségi-felvételi vizsgához szükséges. Így a tankönyv azoknak az érdeklődőbb tanulóknak is lehetőséget biztosít, akik kiegészítenék egy-egy rész ismereteit, illetve akik emelt szinten szeretnék tanulni a biológiát. A rendszerező ábrák, grafikonok a pedagógus munkáját segíthetik, biztosíthatják a biológiai gondolkodás órai fejlesztését. |