Trianon 1920-2020 jubileumi könyv - A történelmi tények térképeken

CR-0071

TérKéptelen(?) Trianon

9-12. évfolyam, 1. kiadás (2020. 06. 10.)

Cartographia Kiadó

szerző: Cartographia Tankönyvkiadó Kft.

méret: 210x297 mm (keménytáblás)

terjedelem: 80 oldal

Tartalom Mintaoldalak PDF betekintő

6 180 Ft

Kosárba

Száray Miklós szövegével, Romsics Ignác bevezetőjével.

"A 86 színes térkép és a hozzájuk tartozó, ugyancsak színes grafikonok és diagramok plasztikusan mutatják be az 1920-as döntés távolabbi és közvetett okait, a háború előtti és alatti elképzeléseket Közép- és Kelet-Európa új állami elrendeződéséről, a Kárpát-medence 1918–1919-es hatalmi-politikai viszonyait, az 1919-es párizsi békekonferencián felmerülő elképzeléseket és ezek végeredményét, vagyis az új magyar határokat, s végül ezek vízrajzi, gazdasági, etnikai, kulturális és egyéb következményeit."

A trianoni békeszerződés idestova 100 éve okoz traumát generációk sorának. Még azok is fájó szívvel veszik tudomásul, akik elfogadják mint megváltoztathatatlant. Akik képtelenek beletörődni, azok abban reménykednek, hogy valami csoda folytán revízió alá lehet venni, pedig már érvényét is vesztette, hiszen a II. világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződések felülírták. Tévhitek és legendák keringenek körülötte. Történészek, politikusok, önjelölt szakértők, laikusok vitatkoznak személyes felelősségről vagy szükségszerűségről, és a tények utólagos ismeretében, esetleg értelmezésében, az utókor „bölcsességével” nyilatkoznak azokról a döntésekről, amelyeket a világ addigi legpusztítóbb, hazánk számára vesztes háborújának majd öt éve után, a korszak vezetőinek, politikusainak az adott helyzet aktuális ismeretében, neveltetésük, világlátásuk, lehetőségeik és korlátaik tükrében, akkor és ott kellett meghozniuk.

Éppen ezért fontos a tények ismerete, hogy a sokat vitatott békeszerződés okait, jelentőségét, következményeit ország-világ reálisan lássa. Ehhez kíván hozzájárulni ez a kiadvány, amely térképek segítségével szeretné – amennyire csak lehetséges – tárgyilagosan bemutatni az eseményeket, és gondolkodásra serkenteni az olvasót. Térképek segítségével, mivel a béke eredménye – ahogy kiadványunk címében is utaltunk rá – azt az érzést kelti, mintha a valósággal ellentétben, a békeszerződés készítőinek nem álltak volna rendelkezésre térképek.

Kiadványunkat ajánljuk a téma iránt érdeklődő olvasóknak, történelemtanároknak, középiskolai diákoknak.

Mintaoldalak

Tartalomjegyzék

Természeti adottságok, történeti előzmények	4
A Kárpát-medence hegy- és vízrajza, valamint mai politikai határai	6
Medence a Kárpátok ölelésében	8
A magyar állam határai	8
Magyarország határai (1038, 1290, 1490, 1568, 1778, 1910)	8
Az etnikai kép változása	10
Magyarország népei a XI. században	10
Magyarország népei a XV. században	11
Települések a török uralom előtt és után	11
Nemzetiségek a XVIII. század elején (a betelepítések előtt)	12
Betelepülés, belső vándorlás a XVIII. században	12
Nemzetiségek a XVIII. század végén	13
Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában	14
A Habsburg Birodalomtól az Osztrák-Magyar Monarchiáig	14
A Habsburg Birodalom 1815-ben	14
Magyarország a Habsburg Birodalomban	14
Az Osztrák-Magyar Monarchia országai és tartományai 1910-ben	15
A Monarchia nemzetiségei 1910-ben	15
A Monarchia vallásai 1910-ben	15
Az Osztrák-Magyar Monarchia	16
Az Osztrák-Magyar Monarchia országai és tartományai 1910 körül	16
A vasúthálózat fejlődése Magyarországon (1867, 1877, 1887, 1913)	17
Elképzelések a birodalom átalakítására	18
Wesselényi Miklós tervezete (1843)	18
František Palacký első tervezete (1848)	18
František Palacký második tervezete (1849)	18
Kossuth Lajos Dunai Föderáció terve (1862)	19
Aurel Popovici tervezete (1906)	19
A nagyhorvát trialista elképzelés	19
A polgárosodás hatásai Magyarországon	20
Magyarország kultúrája 1900 körül	20
A lakosság vándorlása és a városiasodás (1867-1914)	21
A budapesti agglomeráció	21
Népsűrűség 1910-ben	22
Felekezeti kép	22
A vallások 1910-ben	23
A magyarság aránya és néprajzi csoportjai	24
A magyar anyanyelvűek aránya (1910)	24
Magyar néprajzi tájak és csoportok; Magyar nyelvjárások	25
Nemzetiségek a dualista Magyarországon	26
A nemzetiségek 1910-ben	26
Románok	27
Szlovákok	27
Horvátok	28
Szerbek	28
Németek és egyéb nemzetiségek	29
Ruszinok	29
A nyelvhasználat	30
Anyanyelvi megoszlás országrészenként (1910)	31
A csak anyanyelvükön tudók aránya (1910); A magyarul tudók és a magyar anyanyelvűek aránya (1910)	31
Az antant és a környező országok céljai a világháború alatt	32
Hadviselő felek és háborús célok	32
Európa az I. világháború kitörésekor	32
Francia elképzelés (1914)	33
Orosz elképzelés (1914)	33
Szerb elképzelés (1914)	33
Brit elképzelés (1916)	33
A szomszédok igényei, az antant ígéretei	34
Cseh területi igények a béketárgyalások előtt	34
A szláv korridor terve (1919)	34
Osztrák területi igények (1918)	34
Román területi igények	35
Szerb területi igények	35
A területi követelések összegzése	36
A szomszédos államok hivatalos területi követelései Magyarországgal szemben	36
Közép-Európa átrendeződése az I. világháború után	37
Az európai béke jellemzői	37
Amerikai elképzelés az OMM föderalista átalakulására (1918)	37
Kelet-Közép- és Délkelet-Európa népei és az I. világháború előtti határok	38
Kelet-Közép- és Délkelet-Európa népei és a párizsi békeszerződések utáni határok	39
Határváltozások az I. világháború után	42
A történelmi Magyarország felbomlása	42
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása	42
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása (1918)	42
Az összeomlás és megoldási javaslatok	43
Magyarország (1918-1919)	43
Az új Magyarország mint "Keleti-Svájc" (14 kantonos terv)	44
A Jászi-féle "Tót Impérium" tervezete	45
Magyarország (1919-1920)	45
A trianoni békeszerződés és következményei	46
A békeszerződés körülményei	46
Amerikai határjavaslat (1918. október)	46
Brit határjavaslat (1919. február)	47
Magyar határmódosítási igények (a francia-magyar titkos tárgyalások során, 1920. április)	47
Magyarország felosztása	48
Magyarország felosztása a trianoni békeszerződés szerint (1920. VI. 4.)	48
Népszavazás, területcsere, határkiigazítás	50
Nyugat-Magyarország (1921-1923)	50
A trianoni határ módosításai Vas megyében (1922-1923)	50
A soproni népszavazás (1921. december 14.)	50
Somoskő visszacsatolása (1924. február 15.)	50
A szülőföldről a hazába menekülők	51
Magyar menekültek az elcsatolt területekről	51
A közigazgatás torzulása	52
A megyerendszer és a trianoni határok	52
Az új megyerendszer a békeszerződés után	53
A településszerkezet torzulásai	53
Magyarország 1910. évi városhálózata és a trianoni határok	54
A vasúthálózat torzulása	54
Magyarország vasúthálózata és a trianoni határok	55
A kisantant államok vasúti kapcsolatai	55
A gazdasági következmények - vízgazdálkodás, mezőgazdaság	56
A Kárpát-medence vízgyűjtő területei	56
Mezőgazdaság	57
A gazdasági következmények - bányászat és ipar; iparfejlesztés; hitelintézetek	58
Ipar és bányászat	58
Iparfejlesztés, iparoktatási intézmények	59
A hitelintézetek tőkeállománya	60
Felekezeti kép és az új határok	61
A felekezetek megoszlása a békeszerződés előtt és után	61
A magyarországi római katolikus egyház (1910)	62
A magyarországi görögkatolikus egyház (1912)	62
A magyarországi ortodox egyházak (1910)	62
A magyarországi református egyház és az unitárius felekezet (1910)	63
A magyarországi evangélikus egyház (1910)	63
Az izraelita vallásúak aránya (1910)	63
Köztes-Európa a békekötések után	64
Területi nyereségek az I. világháború után	64
Európa az I. világháború után	65
A revízió gondolata	65
A magyarság Trianontól napjainkig	66
Magyarok a Kárpát-medencében (XX. század)	67
Kelet-Közép- és Délkelet-Európa népei és a mai határok (2010)	68
Mellékletek	69
Magyarország nemzetiségi térképe az 1910. évi népszámlálás alapján, a népsűrűség figyelembevételével	70
Kiemelkedő magyar személyiségek születési helyei a Kárpát-medencében	72
Magyar történelmi és irodalmi emlékhelyek, könyvtárak a Kárpát-medencében	74
Trianon statisztika	76
Forrásjegyzék	77
Jegyzetek, hivatkozások	78

A kiadvány bevezetője

A történelem időben és térben zajló folyamat. Az események egymásutániságának megértését a kronológia segíti elő, azok térbeliségének dimenzióit pedig a kartográfia mutatja be. A térképek tartalmi és technikai szempontból egyaránt sokfélék lehetnek. Ismerünk többkötetes összeállításokat, amelyek az egész világ történelmének térbeli alakulását ábrázolják, és olyanokat is, amelyek egy-egy országét, egy-egy régióét vagy éppen egy-egy korszakét. Viszonylag ritkák azonban az olyan térképgyűjtemények, amelyek egyetlen esemény okait, jelentőségét és következményeit firtatják. A Cartographia Tankönyvkiadó TérKéptelen(?) Trianon című kollekciója ezek közé tartozik. A vállalkozás apropója nyilvánvalóan a trianoni békeszerződés megszületésének centenáriuma, indítéka azonban e sorsdöntő és máig ható esemény megismertetésének és megértetésének az elősegítése. A 86 színes térkép és a hozzájuk tartozó, ugyancsak színes grafikonok és diagramok plasztikusan mutatják be az 1920-as döntés távolabbi és közvetett okait, a háború előtti és alatti elképzeléseket Közép- és Kelet-Európa új állami elrendeződéséről, a Kárpát-medence 1918–1919-es hatalmi-politikai viszonyait, az 1919-es párizsi békekonferencián felmerülő elképzeléseket és ezek végeredményét, vagyis az új magyar határokat, s végül ezek vízrajzi, gazdasági, etnikai, kulturális és egyéb következményeit. A folyamat ábrázolását a tágabb környezet, a Habsburg, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia, valamint néhány esetben egész Közép- és Kelet-Európa helyzetének a felvillantása keretezi. Az összeállítást kísérő tanulmány a verbalitás szintjén mondja el ugyanazt, amit a térképek és mellékleteik a vizualitás formanyelvén. A kettő külön-külön is megállná a helyét, így, egymás mellé helyezve azonban olyan szinergikus többletet nyújtanak, ami a témában kevéssé jártas érdeklődők számára is könnyen érthetővé teszi a kötet mondanivalóját. Biztos, hogy a 100. évforduló sok kiadót és szerzőt ösztönöz arra, hogy a békeszerződésről, illetve annak egy-egy aspektusáról vagy mozzanatáról különféle kiadványokban számot adjon. Unikális jellegénél és formai igényességénél fogva a Cartographia Tankönyvkiadó vállalkozása azonban ezek közül is kiemelkedik. Nemcsak a történelemtanárok számára nélkülözhetetlen kézikönyv, hanem megkerülhetetlen azok számára is, akik egyszerűen csak tudni és érteni akarják, hogy a történelem lehetőségei közül miért éppen az vált valóra 1920-ban, ami, s hogy ez milyen máig ható következményekkel járt. (Romsics Ignác)

BEJELENTKEZÉS