Az Oktatási Minisztérium által közzétett tanterv tartalmazza a Természetismeret, illetve a Fizika céljait, feladatait, a kiemelt fejlesztési feladatokat, a belépő tevékenységi formákat, a tanítás-tanulás tartalmát és a továbbhaladás feltételeit. A tanterv azonban - műfajából adódóan - a tartalom meghatározásában szükségszerűen szűkszavú; az egyes tananyag-részeket csak címszavakban fogalmazza meg.

Sok fizikatanárnak okozott problémát az, hogy milyen mélységben és milyen részletezettséggel célszerű feldolgozni ezeket a fizikai ismereteket úgy, hogy a tanulók eleget tegyenek a tantervi követelményeknek; ugyanakkor ne váljon az oktatás a tanulók számára túlterhelővé. E probléma megoldásához kérte számos fizikatanár az Eötvös Loránd Fizikai Társulat segítségét, javaslatát.
Az ELFT Általános Iskolai Oktatási Szakcsoportja - e kérésnek eleget téve - az alábbi javaslattal szeretné a tanárok munkáját segíteni. Ez a Javaslat egyrészt azokat az alapvető fizikai ismereteket (régebben törzsanyag volt a neve) tartalmazza, amelyeknek feldolgozását minden tanár számára javaslunk, a legtöbb esetben kiegészítve az adott ismeretnek a tanulóktól elvárható szintjével, másrészt azokat a minimális követelményeket sorolja fel, amelyeknek teljesítését minden általános iskolát végzett tanulótól (tehát az elégségesektől is) elvárhatónak és teljesíthetőnek tartunk.

Az anyag kidolgozásához az Oktatási Minisztérium tantervét (Magyar Közlöny 2004/68/II. szám, 152-163. o.) vettük alapul, igazodva az abban megjelölt témakörökhöz, tananyag-részekhez.

Javaslatunkban "A tartalom főbb elemei" címszó alatt a tantervi anyagot olyan részletezettséggel és a feldolgozás olyan szintjének megjelölésével soroltuk fel, amelynek elérését kívánatosnak - és a rendelkezésre álló időkeretet figyelembe véve - reálisnak tartjuk. Egyes esetekben olyan tananyagrészeket is megjelöltünk itt, amelyek csak implicit módon szerepelnek a tantervben. Más esetekben pedig célszerűnek tartottuk olyan fogalmak megjelölését, megerősítését is ebben a részben, amelyeknek tanítása megalapozza a későbbi ismeretek feldolgozását. A tantervből kimaradt, de fontosnak ítélt témaköröket, a kiegészítő anyag részeket pedig k.a.-val jelöltük.
Az olyan tananyagokat, amelyek megnevezése után nem szerepel a tanulóktól elvárható tudás szintje, automatikusan pusztán az ismeret szintjén tartjuk elvárhatónak a jelen körülmények között. Egyúttal felhívjuk a figyelmet arra, hogy az általános iskolában tanított fizika nem elméleti fizika, ismeretekhez legkönnyebben - és egyúttal legérdekesebben, tehát legeredményesebben - kísérletek megfigyelése közben juttathatjuk a tanulókat. A tanítás alapvető módszere tehát a kísérletezés. A jelenlegi kis óraszám kevés gyakorlásra ad lehetőséget, a tanítás hatásfokának növelése lényegében ezen az egyetlen módon valósítható meg.

Javaslatunk kidolgozásához a tantervben meghatározott minimális óraszámot vettük alapul. Amennyiben az iskolában ennél magasabb óraszám áll rendelkezésre, és kedvezőek a feltételek (a tanulók érdeklődését és képességeit illetően), természetesen további tananyag feldolgozására, ill. a tananyag magasabb szintű teljesítésére is sor kerülhet. Ebben az esetben a követelmények magasabb szintű teljesítésének tervezése bekerülhet a helyi tantervbe is. Ezen túlmenően a helyi tantervnek tartalmaznia kell mindazt, ami a közepes és annál gyengébb tanulók fejlesztéséhez, továbbá a helyileg felmerülő igények megvalósításához szükséges.
"Minimum követelmény" címszó alatt a továbbhaladáshoz szükséges, alapvető követelményeket soroltuk fel, az itt felsoroltak tehát értelemszerűen részei a nem minimumnak is. Itt jegyezzük meg, hogy bár a tananyag részletezésében néhány összefüggés esetében, a tantervi előírásoknak megfelelően, javasoljuk mindegyik mennyiség kiszámítását, minimum követelményként csak az összefüggés (képlet) átalakítása nélküli, mértékegység-váltás nélkül megoldható, egyszerű feladatok megoldását tartjuk reális követelménynek. (Például: a tartalom főbb elemei között javasoljuk a sebességen kívül az út és az idő kiszámítását is, a minimum követelmények között azonban csak a sebesség kiszámítása szerepel, mértékegység-váltás nélkül.)

A Természetismerettel kapcsolatos javaslatunk az 5-6. évfolyamra összevontan szerepel. Kívánatos, hogy az adott tananyagrészek olyan időben kerüljenek feldolgozásra, hogy a kapcsolódó földrajzi, biológiai és kémiai ismeretekhez azok felhasználhatók legyenek. Javaslatunk a 7-8. évfolyam fizika tananyagát évfolyamonkénti bontásban tartalmazza.

A tananyag, illetve a kapcsolódó követelmények sorrendje nem jelent szükség szerint tanítási sorrendet is.